CSOK Plusz
A CSOK Plusz egy kamattámogatott hitelkonstrukció, maximum 3 százalékos kamattal, 10-25 év futamidővel. Ugyanakkor a CSOK Plusz program ezen felül további kedvezményeket is tartalmaz:
- törlesztés szüneteltetésének lehetősége a hitelszerződés megkötésétől számított első gyermek megszületése után
- gyermekvállalási támogatás, ami a (szerződéskötéstől számított) másodikként született vagy örökbefogadott, és az ezt követően született vagy örökbefogadott további gyermek után gyermekenként 10.000.000 forint összegű vissza nem térítendő támogatást jelent, melyet a CSOK Plusz hitel törlesztésére lehet felhasználni (elengedésre kerül az összeg a fennálló tőketartozásból)
Ezzel az elengedéssel tehát a kamattámogatott kölcsönből vissza nem érítendő összeghez is juthatnak a családok.
További kedvezmény, hogy hitel felvétele után 1 évig csak a kamatokat kell fizetni, a tőkét nem.
A CSOK Plusz hitel Magyarország területén lévő lakás
- építéséhez,
- vásárlásához,
- vásárlással egybekötött bővítéséhez,
- és meglévő lakás bővítéséhez vehető igénybe.
A CSOK Plusz hitel alapfeltétele a gyermekvállalás.
Így azok a házaspárok nem jogosultak a kamattámogatott hitelre,
- akiknek nincs gyermekük és nem is terveznek gyermeket vállalni, vagy
- már vannak gyemekeik és nem szeretnének további gyermeket.
Gyermekvállalásal az alábbi összegek érhetőek el:
- egy gyermeket vállaló, még gyermektelen házaspárok: maximum 15 millió Ft
- két gyermeket vállaló gyermektelen igénylők: maximum 30 millió Ft
- egy gyermeket vállaló egygyermekesek: maximum 30 millió Ft
- három gyermeket vállaló gyermektelen igénylők: maximum 50 millió Ft
- két gyermeket vállaló egygyermekesek: maximum 50 millió Ft
- egy gyermeket vállaló többgyermekesek: maximum 50 millió Ft
összegű hitelt igényelhetnek.
A gyermekvállalás örökbefogadással is teljesíthető.
A CSOK Plusszal vásárolt ingatlanok esetén van illetékmentesség, vételár korlát nélkül. Ugyanakkor arra érdemes figyelni, hogy 150 millió forintnál drágább ingatlan CSOK Plusz felhasználásával nem vásárolható.
Mivel a vagyonszerzési illeték mértéke alapesetben 4%, az illetékmentességgel jelentős kedvezményre tehettek szert. Például:
- 50 millió forint vételár esetén fizetendő illeték mértéke 2 millió Ft lenne.
- 80 millió forint vételár esetén 3,2 millió forint lenne.
- 100 millió forint vételár esetén 4 millió Ft-ot kellene befizetni.
Az elengedett illetéket vissza kell fizetnetek abban az esetben, a vállalt jogszabályi feltételek nem teljesülnek, vagy támogatás/kamattámogatás visszafizetési kötelezettségetek keletkezik.
Az illeték kiszabása akkor történik meg, amikor a gyermekvállalás meghiúsulásának és/vagy a visszafizetésnek a tényéről az adóhatóság értesül, illetve az az utáni 5 évben.
Kik jogosultak a CSOK Pluszra?
A CSOK Pluszt azok a házaspárok vehetik igénybe, akiknél a feleség 41 év alatti. Két évig (2024-ben és 2025-ben) ugyanakkor van egy átmeneti időszak, amikor azon házaspárok is igényelni tudják a támogatást, ahol a feleség a 41. életévét már betöltötte, de igazoltan túl van várandóssága 12. hetén.
A CSOK Plusznál tehát az egyik alapfeltétel a házasság, így az egyedülállók, élettársak kiesnek a jogosulti körből. A másik, ugyanilyen fontos alapfeltétel pedig a gyermekvállalás.
A 2024. január 1. és 2024. március 31. között benyújtott kölcsönkérelmek esetében, 2024. január 1-jét követően, de a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően megszületett gyermeket, valamint ezen időszakban gyámhatósági határozattal engedélyezett örökbefogadás keretében örökbefogadott gyermeket is vállalt gyermekként kell figyelembe venni a kölcsön tekintetében. Tehát 2024. március végéig beadható a hitelkérelem úgy, hogy 2024. január 1-jét követően született, örökbefogadott gyermekek vállalt gyermeknek minősülnek.
Mindezeken túl az igénylőkre az alábbi feltételek vonatkoznak:
- magyar állampolgárság (vagy a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakoroló személy, vagy harmadik országbeli állampolgár bevándorolt/ letelepedett jogállással, vagy hontalan, vagy nem magyar állampolgár Magyarország területén bejelentett lakóhellyel)
- büntetlen előélet
- köztartozásmentesség (5.000 Ft-ot meghaladóan)
- legalább 2 éves, folyamatos TB-jogviszony (legalább az igénylő házaspár egyik tagjának), amelybe a közfoglalkoztatotti jogviszony nem számít bele, ugyanakkor nem kell igazolni a TB jogviszonyt, ha az igénylő ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában részesül vagy megváltozott munkaképességűnek minősül (kormányhivatal végleges határozata alapján)
Fontos ugyanakkor, hogy mivel a CSOK Plusz egy kamattámogatott hitel, az igénylőknek hitelképesnek kell lenniük.
A kölcsönt a házastársak kizárólag együttesen igényelhetik. Az igénylőkön kívül más adós a kölcsönszerződésben nem szerepelhet. A kölcsönre bármelyik igénylő csak egy alkalommal jogosult, akkor is, ha a már igénybe vett kölcsönt visszafizették.
Mi felel meg az elvárt TB-jogviszonynak?
- Tbj. (társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló) törvény 6.§-a alapján biztosított jogviszony,
- magyarországi középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerben folytatott tanulói jogviszony,
- külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulói jogviszony,
- Tbj. 4.§-a (11) pontja szerinti kiegészítő tevékenység.
Hány gyermeket lehet vállalni a CSOK Plusz keretében?
- Gyermektelen házaspár legalább egy, legfeljebb három,
- egygyermekes házaspár legalább egy, legfeljebb kettő,
- két- vagy többgyermekes házaspár egy gyermeket vállalhat a CSOK Plusz keretében.
Mekkora értékű lakásra lehet igénybe venni a CSOK Pluszt?
Vásárlásnál a lakás vételára vagy építésnél, bővítésnél bekerülési költsége, vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen nem haladhatja meg
- első közös lakásszerzők esetén a 80 millió forintot,
- további esetekben a 150 millió forintot.
Lakás vásárlása esetén annak vételára legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.
Nem első közös lakás esetén a lakás értékének meg kell haladnia az igénylők másik, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában meglévő közös tulajdonú lakása – több közös lakás esetén a közös lakóhelyükként utoljára bejelentett lakása – forgalmi értékét, vagy az azt megelőző 2 éven belül utoljára elidegenített közös tulajdonú lakása eladási árát (az igénylőkre eső tulajdoni hányadra nézve). Nem kötelező tehát eladni a közös lakást ahhoz, hogy CSOK Plusz igénybevételével lehessen vásárolni egy másikat, de mindenképp nagyobb értékűbe kell továbbköltözni. Ha a korábbi közös lakás eladásra kerül, 2 évig szintén csak drágábbat lehet venni a CSOK Plusz igénybevételével.
Első közös lakásszerzőknek számítanak azok a házastársak, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről nyilatkozatot tesznek.
Mekkora alapterülettel kell rendelkeznie a CSOK Plusz-szal érintett lakásnak?
A lakás hasznos alapterületének el kell érnie
- egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
- két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
- három vagy több gyermek esetén a 60 négyzetmétert.
Egylakásos lakóépület esetében ennél 30 négyzetméterrel nagyobb hasznos alapterület mértéket kell figyelembe venni, azaz gyermekszámtól függő 70-80-90 négyzetmétert.
Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 46. pontja szerint számított – hasznos alapterületének összege:
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.
A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylőkkel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni (azon gyermekeket is, akik után vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy kölcsönt már igénybe vettek).
Lakás bővítésére igényelt kölcsön esetén, a hasznos alapterületre vonatkozó előírásnak legkésőbb a bővítést követően kell megfelelnie.
A lakásnak a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie.
